Éneklő Suba | Huba oviba megy! | Uz első kiállítása Lengyelországban! | Bandi (ta) a családban! | Kulcsi Komisz Zengő | Suba első Szilvesztere | Pollux sztorija

 

Éneklő Suba

“A kutyák királya újabban furcsa szokást vett fel. Minden este vacsora után ,nem tudni miért, de kényszert érez arra,hogy a környék tudtára adja,hogy mi volt a vacsora.
Vacsoráját elfogyasztva 2 percen belül el kezd énekelni és rímekbe szedve elénekli a menüt. a szépséghibája csupán annyi, hogy ez 2 órán keresztül tart, gondolván, hogy aki 5 utcával arrébb lakik, biztos, hogy ő is megkapja az infót. Amikor már kezdjük unni az éneklést, ki szoktunk menni, és rászólunk, Suba kutyánk úgy tesz, mint aki nem tud semmiről és olyan képet vág, hogy ő aztán nem volt, nem csinált semmit. Ártatlan képpel néz a gazdira úgy, hogy nem lehet rá haragudni, de csak abban a két percben, még megtörténik a kommunikáció.

Mindent megígér a tekintetével, hogy ő nagyon jó lesz. Miután becsukódik a bejárati ajtó és háromig elszámolunk, kezdődik az ének második versszaka. Aztán ahogy elkezdte, olyan hirtelen abba is hagyja. Na, azután pedig kezdődik a komoly éjszakai műszak. Nagyon ügyes, megbízható, nyugodtan alhatunk, mert tudjuk, hogy Suba őrzi az álmunkat.”


 

Huba oviba megy!

“Sziasztok!

Szombaton voltunk kutyaoviba. Nagyon jól éreztük magunkat. Nyugodt, kiegyensúlyozott kutya. Teljesen jól fogadta a sok idegen embert, kutyát, számára idegen . Az autóba ki-be szállással volt csak egy kis zűr. Az utazást is jól bírta.

A GKSK facebook oldalára is kerültek fel képek a kutyaoviról. Azt is nézzétek meg. Én is küldök néhányat.

A lányom eljött velem és csinált sok képet, meg videót is. A videókat is összevágtam csináltam egy kis filmet, amit felrakok majd a youtube-ra.

Már 3 éve az első komondorom esetében is sokat foglalkoztam a tanítás kérdésével. Akkor találtam a tükör módszert. Hozzánk legközelebb a Gödöllői GKSK-át találtam. Az előző komondorommal is szerettünk oda járni. Nagyon jó az oktatói csapat.

Az előző komondorom kutyaoviba nem járt, vele 9 hónaposan egy alapfokú tanfolyammal kezdtük.

Akkor vettem “A régi magyar kutyafajták” című könyvet (Szerkesztette: Bíró Andor). Ami megerősített, hogy alapvető engedelmességet a komondornak is meg kell tanítani. Biztosan ti is ismeritek. Ebben a könyvben a Nevelhetőség, használhatóság című részben ezeket írják, (néhány kiragadott idézet):

– “Magyarországon a kutyatulajdonosoknak csupán töredéke tartja fontosnak a kutyák nevelését, magatartásának rendszeres formálását. Ez alól a pásztorkutya-tulajdonosok sem kivételek.”

– “Elterjedt az a vélemény , hogy a komondort nem kell tanítani, hiszen ő kiképzés nélkül is mindent tud. Ha ezt a nézet kizárólag a fajta személy- és területvédelmi feladataira vonatkozna, úgy azzal egyet is értenénk. Sajnos vannak jó néhányan, akik ezt magukra nézve úgy értelmezik, hogy a kutyájukat szinte semmire sem tanítják, alig foglalkoznak vele.

– A nevelés nem más, mint kutyánk megtanítása a környezethez való alkalmazkodásra, a megkívánt magatartás formára.

– A komondor igen jó értelmi képességgel rendelkező, intelligens fajta.Kár, hogy adottságait nem használjuk ki eléggé. Elődeink többször hangsúlyozták, hogy a komondor jobb képességű, intelligensebb, mint a kuvasz. Azóta számos IPO-vizsgával rendelkező kuvaszról tudunk és a gyakorló pályákon sem ritka fajta. Komondort csak elvétve látunk ilyen helyeken. Mi lehet az oka? Semmi esetre sem a fajtában van a hiba!”

Folytatjuk a kutyaovit, hétvégén, ha nem jön közbe semmi megint megyünk.

További szép napot:

Valcsák Mari ”

Huba, azaz Kulcsi Komisz Zordon szülinapi videója:


 

Uz első kiállítása Lengyelországban!

“Hello Csaba,

Today we had first exhibition in our city. Uz was only one in puppy class. The jugde said that it was a good idea to take komondor from Hungary, because Polish ones are very poor. She said that his tooths are perfect.

Qualification:

Very promising

Description:

impressive size, nice head, perfect line, perfect coat, very strong bones, great promising puppy, a bit x shape back legs.

size: he is about 75 cm and about 43 kg

 

You can see the film from the show, I am also interested in your opinion about puppy.

He had no stress, not afraid about other dogs, or many peoples.”

Slawomir


 

Bandi (ta) a családban!

“Kutyakedvelő család vagyunk, gyerkőceink életében nem volt olyan időszak, amikor ne lett volna a ház körül négylábú. Személy szerint én nagyobb méretű, tekintélyt parancsoló kutyákat részesítem előnyben, így amikor sok évvel ezelőtt kutyaválasztás előtt álltunk, már akkor is az egyik jelölt a komondor volt. Aztán szőrügyileg egy kevésbé macerás fajtára esett a választásunk az amerikai bulldogra. Remekül beváltak a bulldogok, szerettük őket jó családi kedvenccé váltak, de ezen időszakban is szívesen nézegettem a komondorokat. Kiállításokon minden esetben elmentem megnézni a felvezető ringjüket és szívesen időztem ott, csodáltam őket.

Egy sajnálatos és gonosz emberi esemény következtében elveszítettük szeretett bulldogjainkat tavaly novemberben. Ahhoz kétség nem férhetett, hogy kell kutya a házhoz, és ekkor újra elgondolkoztam, hogy mi lenne ha… Utánanéztem, elolvastam mindent, amit az interneten találtam, több tenyésztővel beszéltem telefonon (ezúton is köszönöm a rám szánt idejüket), közülük az egyik volt Csaba, aki nagyon türelmesen, több alkalommal is válaszolgatott a laikus kérdésekre. A szavakat tett követte és december elején ellátogattunk Kulcsra a családdal, hogy testközelből is megismerjük ezt a fajtát. Remek kirándulás volt, nagyon kedves emberekkel és csodaszép kutyákkal találkozhattunk. Nagy élmény volt együtt látni ennyi komondort az esős, sáros idő ellenére is. Csabáéknál akkor születtek kölykök a Boglya x Bige alomból, és abban bíztunk, hogy ezek között a csöppségek között találjuk meg családunk első komondorát. A látogatás alkalmával megnéztünk két nagyon játékos 4 hónapos kis kant is Vértest és Zenészt. Hazaérve boldogan beszélgettünk az élményekről, és a beszélgetés során egyre többször felmerült a kis Zenész neve. Hogy milyen kis mackós, milyen játékos, milyen aranyos stb. Ekkor gondoltunk arra, hogy mi lenne, ha Zenészt hoznánk el. Másnap fel is hívtam Csabát, hogy meséljen egy kicsit Zenészről, mert megcsodáltuk ugyan, de elsődlegesen a frissen született alomról folyt a beszélgetés. Csaba nagyon korrekt módon tájékoztatott, minket, hogy Zenész kicsit harapáshibás, ami lehet, hogy az idő előrehaladtával rendeződik, de erre nincs garancia. Ez a rész bennünket egyáltalán nem befolyásolt negatív irányban, mert nem kívánunk tenyészteni, kiállítási ambícióink sincsenek. Mi egy remek négylábú családtagot kerestünk, aki felnőve jó házőrzővé válhat. Végül is családilag úgy döntöttünk, hogy karácsonyt követően Zenészt fogjuk elhozni, annak ellenére, hogy már 5 hónapos lesz akkorra. Karácsony előtt sajnos nem állt módunkban elhozni a kis komondort, mert karácsonykor elutaztunk több mint egy hétre és nem szerettük volna rögtön az elején magára hagyni egy számára szinte idegen helyen. Gyorsan elröpült az idő szerencsére, és január első hétvégéjén – immár három hete – megérkezett a családba Zenész, akinek a neve Bandi lett. :) Bandi nagyon érdeklődve ismerkedett új környezetével, vidáman szaglászva járta be az udvart. A kennelben lévő két kutyaólat alaposan körbeszaglászta, gondolom érezte még a bulldogok szagát. Az első éjszakánk teljesen nyugodtan telt, sírás, nyüszögés nélkül. A harmadik nap után beköltözött a nagyobbik ólba (ami fullextrás, duplafalú szigetelt, hiszen a bulldogok rövid szőrükkel elég fázós fajták), és napjának nagy részét ott tölti heverészve, mert onnan tökéletesen rálát a nagykapura, amin a család folyamatosan közlekedik. Az első három hét tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy Bandi nagyon jó, stabil kutya. Hihetetlenül tanulékony, de azért makacs tud lenni. Nagyon gyorsan elsajátította a pórázon közlekedést, így folyamatosan tudjuk sétáltatni. Ezeket a sétákat nagyon élvezi, ugrabugrál mikor meglátja a kezemben a pórázt és tudja, hogy indulunk. Ki kell emelni, hogy teljesen oda van a gyerekekért. A séták alkalmával is folyamatosan mellettük van ha lehet, figyeli őket, megbökdösi az orrával a kezüket. Emberekkel, kutyákkal kíváncsi, ismerkedő. Az udvarunkon belül az idegenekkel szemben már most tartózkodó, nem megy oda elsőre hiába hívják. Egy idő után, mikor látja, hogy kedélyesen elbeszélgetünk, akkor odajön szaglászni és lehet simogatni, dögönyözni. Az utcán viszont elsőre barátkozós mindenkivel, főleg a gyerekekkel. Kutyákkal szemben is nagyon nyitott, nem agresszív, nem félénk. A séták során a kerítés mögött őrjöngő ebekkel nem foglalkozik, farokcsóválva sétál el előttük. Az egyetlen dolog, amitől tart az az autó. Nem szereti az autókat, motorokat, hangosan berregő járműveket. Mikor hazaérünk és beállunk az udvarra a kocsival, akkor is többnyire bemegy az óljába, és ha leáll a motor, akkor jön üdvözölni bennünket. A séták során most szoktatjuk ezekhez a zajokhoz, és remekül haladunk vele. A négy sávos 7.sz főút mellett már simán tudunk álldogálni a forgalmat bambulva, nem zavarja a zaj és a tovarobogó járművek látványa. Ha séta közben elmegy egy autó közvetlen mellettünk, attól sem retten meg, hanem megáll és figyelemmel kíséri, míg el nem halad mellettünk.

Összességében azt mondhatom, hogy egy remek családi kutyával lettünk gazdagabbak. Bandi a mi jegesmedvénk, és reményeim szerint az idő előrehaladtával portánk őrzője is lesz. Azt, hogy nem tökéletes a harapása majd túléljük valahogy. Maximum, ha megharapja a betörőt sajnálkozunk kicsit azon, hogy nem teljesen szabályos fognyomot hagyott a lator hátsóján.” :-)


 

Kulcsi Komisz Zengő

“Tisztelt Ági és Csaba!

 

Szeretném megköszönni Kulcsi Komisz Zengőt, ami nálunk a Bodza névre hallgat. A Zengő név csodálatos, az előző, augusztusban elhunyt kutyánk neve volt ez.

Bodza az utazást tökéletesen viselte, elfeküdt az ölünkben, ha megállt az autó, akkor ült fel nézelődni.

Szerintem hamar megszokott nálunk. A kutyaól helyett a teraszt választotta, ott alszik egy kutyafekhelyben (sokszor hanyatt, négy lába szanaszét). Most kezdi kinőni. Egyáltalán nem sírt az első éjszaka sem, pedig egyedül töltötte.

A viselkedése számunkra tökéletes: egyszerre kölykös és komoly. A komoly csak akkor értendő, ha az utcán sétálunk. És imád minket. Amint meglát rohan és majd szétesik, annyira siet. Csodálatos kutya. KÖSZÖNÖM!

A családot rögtön elfogadta. Felnőtt kutyánkkal is kijön, bár az nem hajlandó vele játszani, sőt rendre utasítja elég keményen, ha Bodza nem hagyja békén.

Kezd leszokni a harapdálásról és az ugrálásról. Az ugrálásnál még megfeledkezik magáról. A harapdálást pedig rögtön abbahagyja, ha rászólunk (többnyire :) ). (Aztán újrakezdi.)

Egy probléma merült fel, a szemébe lógó szőrtől sokszor csipás. Amit tudtam kitéptem a szeme körül, de vannak olyan tincsek, amiket le kellene vágni, de annyira szeles, hogy ezt nem merem megkockáztatni. (Az állatorvos nézte, nincs begyulladva.)

Érdekes, de a fülét sokkal jobban engedi piszkálni. Nem sokáig, de egy két tépést kibír nyugton.

A törzskönyvet megkaptam, köszönöm.

Csatoltok fel képeket, de nem sikerültek a legjobban, próbálok készíteni jobbakat.

Vas Zsuzsa”


 

Suba első Szilvesztere

“Tavaly májusban vettünk egy gyönyörű szép komondor kiskutyát. Becsületes neve Kulcsi Komisz Suba. Nevelgettük, szeretgettük, tanítgattuk, szilveszterre már szép nagy komondorfiú vált belőle. Eljött szilveszter napja és kicsit félve vártuk az éjfélt ,amikor is elkezdődnek az újévi petárdázások ,tűzijátékok. Na,erre nem kellett éjfélig várni,mert a szomszédaink úgy döntöttek, hogy már este 9 órakor elkezdik a tűzijátékozást.Szegény Suba ,mivel ilyet még nem látott és halott ,igencsak meglepődött,hogy eddig sötét ,volt ,aztán hirtelen miért lett ilyen világos ekkora nagy hangokkal. Megsajnáltuk ,behoztuk. Nem kellett neki sokáig könyörögni,jött nagyon nagy örömmel. Azt gondoltuk fél óra és már mehet is ki a megszokott helyére, de nem így történt. A fél órából 3,5 óra benntartózkodás lett. először feltérképezte a házat, gondolta, ha már egyszer bent van, ki is használja a lehetőséget. Először a kisszobában heveredett le, aztán a nappaliban, konyhában, majd úgy gondolta a hálószoba lesz a törzshelye.nagyon jól érezte magát. Elszórakozott a szilveszteri tv műsoron, megnézte a gazdit, hogy milyen furcsa hangok jönnek ki a szájából, pedig csak horkol, mint a maci. Ezt többször is leellenőrizte. Közben a másik gazdija, cirógatta, becézgette, naná, hogy ő meg nagyon jólétezte magát. Aztán amikor a szomszédok, már úgy gondolták, hogy elég lesz a tűzijátékozásból, mi is azt gondoltuk, akkor a Subát kiküldjük, hogy újévi éjszakai műszakját megkezdje. Akkor kezdődtek a bajok. Subának szelektív lett a hallása, úgy döntött, ő bizony nem megy ki, sokkal jobb bent a melegben a gazdi is simogat, beszélget vele, feküdhet pihe-puha szőnyegágyon,és most kezdődik buli a tv-ben. Egy-szónak is száz a vége, esze ágában sem volt kimenni. Fél óra könyörgés után, gazdi-apujának elfogyott a türelme és véget vetett a könyörgésnek. Húzta,vonta, tolta, alig haladtak pár centit. Gazdija megunta és ölben kivitte házunk őrzőjét, hogy megkezdje újévi munkáját. Nagyon-nagyon imádjuk!!! Azóta is kiválóan végzi a munkáját.”


 

Pollux sztorija

Kedves Csaba,

köszönöm a választ-és most nem azért írok, hogy feltétlenül válaszolj, mert megértem, hogy a sok emberrel, akikkel kutyás vonalon kapcsolatban vagy, nem lehet e-mailben foglalkozni :-)
Tegnap este megnéztem a FB oldalad, hát elismerésre méltó.
Inkább csak azért számolok be tapasztalataimról, mert úgy vagyok, mint a parasztbácsi a viccben, akit felvisznek repülni. és van olyan, amire gondoltam, meg olyan is, amire nem gondoltam.

A kajával kapcsolatban pont nincs igazad, mert azzal nem foglalkoztunk, hogy dobálja a tálját, azzal nem sikerült felhívnia külön a figyelmünket. Ez túl olcsó kutyatrükk. Ezt nem ettük meg és nem is kap/kapott kaját erre. De Pollux dörzsöltebb helyről érkezett :-) , a figyelemfelkeltésben a rágcsálással kapcsolatban tapintottál a lényegre 100%-ban. Nem csinál kárt, de mindent “rág”, Ő azzal tesztel: asztal fémlábát, kosarat, bútort, udvaron kicsi kavicsot (gondolom a táphoz hasonló méretű). Kedvence minden, ami rojtos: nem csak a szőnyeg széle, hanem nekünk IKEA-s szőnyegünk van, ami kb. 2 cm hosszú rojtból van felépítve, na azon talál 5000 rojtot 3 m2-en. Kánaán a figyelemfelhívásra :-)  Meg van báránybőr a földön a hálóban – szerinted? :-)
Igazából nem rág úgy, hogy kárt okoz, de “foghegyre veszi” a fél házat, meg bennünket. Azaz csak szeretne.

De a kutyás könyvek olvasása, meg most már videók nézése nélkül gyorsan olyan lenne, mint az egyik könyvben számomra találóan leírták “egy részeg rocksztár a lakásban”.
Mert most még a lakásban van, hogy szokja a falkát, mert egyébként amilyen csintalan, annyira ragaszkodik a “falkához”: amikor épp lenyugodott, és fekszik, akkor mindenképp a mi közvetlen közelünkbe fekszik: konyhában, nappaliban, meg a hálóban is. Ja a háló: ott volt pár átküzdött éjszakánk (Enikőnek külön, meg nekem is – mikor elhoztuk, akkor én rögtön utána nem voltam itthon 4 napig) ,mert nem nyugszik (nyugodott), amíg be nem jön a közelünkbe. Igen kitartó, gyakran próbálkozik. De ezt érjük és rendben is van, most jön a DE!

Nem tudom, hogy ez kutyafajta vagy “Pollux-specifikus”, de nem gondoltam volna, hogy ennyire agresszív tud lenni ilyen kicsi korában. Kezdő “tudatosan kutyát nevelő” gazdaként a könyv sem elég hozzá, hanem a videókból értettem meg, pontosan hogyan kell határozottan szabályozni Őt. Mert ha kitartóan próbálkozik bejönni a nyitott ajtón és tizedszer próbálkozik, akkor tiszta, hogy a gazda nem elég határozott, de ez a veszélytelen része. De ahhoz, hogy a támadást kezeljem 10 hetes korban, ahhoz oda kell tenni magam kezdőként. Igaz, valószínűleg egyszerűbb dolgom van egy 10 hetes kutyussal, mint egy felnőttel, nade… Mert pénteken megharapott az alkaromon. Kapott egy fél “Dental stick”-et, ami puhább (kísérletezünk, mivel foglalja el magát a rágással: nagyobb rágócsonttal még nem tudott mit kezdeni, ezzel a dental stick-et már el tudta rágni, de tegnap répával próbálkoztunk, az nem jött be, de a karalábé igen, egy kis darabot kapott, azt 2 milliméteres darabokra aprítja, utána feleszi a földről, fél órára elvan vele :-) ). Elkezdett esni az eső, ezért el akartuk venni Tőle, hogy bent folytassa, Enikőre rámorgott, mikro pár centire volt a fejétől, de elég agresszívan, gondoltam majd én. Rámtámadt, balra oldalra kitörve jött előre és “klasszikus” támadással két fognyomot hagyott rajtam. Ez annyiból érthető, hogy gyakorlatilag engem eddig kajaosztónak nézhetett (így utólag), mert reggelente én vittem ki, adtam neki reggelit meg délben is hazajártam hétközben kajáztatni, meg kivinni piszkolni. És pénteken délután az esőből beérve lábtörléskor (ilyen is van képzeld, meg minden este lefekvés előtti láb- és hasfürdetés a fürdőkádban – nevethettek nyugodtan  :-) :-) ) már jobban harapdálta a kezem (játékból), azaz ott már úgy vette beszabályozott és utána történt az eset.
:-) Ezután kezdtem videót is nézni Cesar Millantól, ahol egyértelmű volt egyébként, hogy hol hibáztuk (szerintem): eddig a korrekcióként túl gyakran és túl erősen böködtük, azzal szerintem inkább idegesítettük, mint figyelmet eltereltünk (sztem még túl lassan is csináltuk) és Cesar brutál egyértelmű és szilárd “teret védő” testbeszédét sem használtuk olyan egyértelműen, hogy az határozott legyén. Cesar nyakböködése hihetetlen. Na ez most a feladat.
Egyébként a harapás után még este eljátszottunk, ott bevédtem a kajástálját, de addigra fáradt volt.
Ma reggel meg a rendes kaja előtt már volt egy csörténk, hogy beálltam a kajástál és Pollux közé, ami bejött, meg egy vesszőkosáron is meccseltünk, de a második “enyém” és kutya-kosár közé állás után abbahagyta. Igaz, mindkétszer morgott kicsit meg ugatott párat, de úgy tűnik ez jó lesz. Csinálni kell :-)

A séta viszont abszolút bejön: a hét közben inkább szabadon sétáltunk, elég jól követ így is. De tegnap elkezdtük pórázon sétáltatni az udvaron hosszabb időt (eddig csak naponta kb. 5 percet mentünk pórázon), ahogy kell: követni, laza póráz, utánunk, ha elkalandozik rövid rántással irányba állítani. 30-40 perc séta után kész van: 2 órát fekszik. Valószínűleg a koncentráció fárasztja ki szellemileg. De ez kell neki is a pihenéshez meg nekünk is :-) :-)

Néha erősen be tud pörögni: ha rág valamit és eltereltük onnan, akkor nem mindig reagált az odatartott “elterelő” játékra, hanem rögtön mást kezdett rágni és egyre erősebben. És ilyenkor egyre kevésbé lehetett felhívni a figyelmét másra és rápörgött a rágásra. Cesar megnézésekor láttam, mennyire egyszerű elterelni a figyelmet még ilyen helyzetben is, neki. Nekünk még gyakorolnunk kell.
De a macskával sem tanult még eddig: macska tök intelligens, ül, hátat fordít neki, hagyja, hogy kerülgesse 5 centiről a Pollux. Aztán mikor a kutya “kiskutya felfedező harapással” beleharap gyengén a macsek hátába, akkor persze jön a válaszreakció. Megfigyeltem, hogy kb fél óra alatt 3-4-szer csak elmegy a macska mellett, mintha ott sem lenne. Ötödszörre már nem bírja ki: ráteszi a mancsát, odaszagol, megérinti, amivel “kiprovokálja” a macska általi büntetést. És minden nap. Tipikus kiskutya nem??

Szóval ami meglepő volt ez a kajára való ragaszkodás meg az, hogy nem csak morog a kaja elvételekor, hanem harap is – ezt nem vártam volna egy ekkora kutyától. Jó hogy kipróbáltuk, mert ez is segít a határozottabb nevelésben! Az is meglepő, hogy imádja, ha simogatjuk a hasát, ahol nincs szőr. Azt elég hosszú ideig el tudja viselni.

Szóval köszönöm Pollux tanításait :-)

Üdv
Pipicz Tamás

UI: lehet, hogy a határozott “kutyairányítás”-ba bevesszük a jelenlegi macskairányítás jelenségét: a macska elfekve hempereg a hátán, amikor dorombol lehet simogatni, de amikor körmét kieresztve kezd játszani, akkor a határozott “Hellóhellóhelló” felszólításra abbahagyja a körömmel játszást. Megnézzük, Pollux-ra hat-e a hellózás, mert itt is sztem a hangsúly számít neki. És akkor lesz közös szabályozó kifejezés, egyszerűbb az élet .-)

Válasz-1:

Kedves Tamás!

Kaja mennyiséget ki kell tapasztalni, mást nem tudok mondani. Nem jó megoldás, hogyha nem eszi meg a tápot akkor rögtön mást kap. Azt a tápot eszi 4 hetes kora óta amit adtam. Nem éhes, ezért nem ette meg, persze az új táp izgalmasabb…egy darabig utána megint megunja és persze hamar rájön, hogy lehet titeket szívatni a kajával…:-) Nem biztos, hogy azért lökdösi a kajás tálat mert éhes! Valószínű már észre vette, ha ezt teszi akkor ti figyeltek rá és foglalkoztok vele.
Rafináltak, tudják hogyan hívják fel a gazdi figyelmét, ez persze nem baj csak arra figyeljetek ne vigye túlzásba.

Köszönjük a képeket!

üdv,
Partizer Csaba

Tamás válasza-1:

Pollux igazi kiskutya, rafinált és nevelni kell :-) . De rajta vagyunk. Már világlátott kutya: volt a szomszédéknál, ahol a westi-jükkel csatázott, volt már Szombathelyen is autóval. Mellékelve pár kép is.

Ami még érdekel, hogy a kajamennyiséget hogyan lehet jól belőni? Amit adtál, azt a tápot nem eszi meg magában, illetve egyszer ette, de akkor kihányta. Azóta mindig rizses hússal vegyítjük a tápot minden
étkezéshez, úgy megeszi. Viszont tegnap vettem Select Gold márkájú kölyöktápot, azt megeszi magában, úgyhogy most napi egyszer vegyítve kapja a kétfajta száraz tápot, illetve kétszer rizzsel a régi tápot. Mert a rizs miatt arányosan kevesebb tápot kap, így összmennyiségben kb. ott vagyunk, ami elő van írva. (ja és juti-falatnak is imádja a Select gold-ot) Viszont a tálját lökdösi többször, mintha éhes lenne. Egyenlőre a napi 3-szori kajánál maradunk, de mi a szerencsésebb: ha kicsit éhezik vagy ha kicsit több kaját kap?

Köszönöm a választ
Üdv
Pipicz Tamás

Válasz-2:

Kedves Tamás,

Mi köszönjük, hogy megismerhettünk titeket! Nagyon érdekes Pollux csillag története, köszönöm, hogy megosztottad velünk. Ilyen égi előjegyek mellett örömmel teszünk kivételt és Pollux névre törzskönyvezzük a kiskutyát.
Kívánom, hogy a kiskutya sok-sok élményekkel, örömökkel édesítse meg az életeteket!

Üdv,
Partizer Csaba

Tamás válasza-2:

Kedves Csaba,

Megköszönjük sok szeretettel, hogy a kutya neve törzskönyvezve Pollux lesz :-) .

Itt egy link, ahol van egy kis összefoglaló mitológiai történetről: Testvérek története
Azt még hozzáteszem, hogy asztrológiai szempontból a Nap az égen az Ikrek csillagképben Pollux csillagnál állt egész pontosan, mikor első alkalommal voltunk Nálatok. Ezt annak a felismerését is szimbolizálja, hogy felismerjük, meglátjuk életünkben a halhatatlan, örök igazságot és bölcsességet
hozó eseményeket. Ez ugye a kutyus meglátogatásával esett egybe, tehát mi általa maradandó élményeket, örömet kapunk.

Üdv
Pipicz Tamás